|
Kvnom mindannyiuknak, hogy a hagyomnyos, mondjuk gy, hogy trtnelmileg valahogy kialakult magyar csodavrs helyett – amely a munka egy tekintlyes rszt mindig valaki msra akarja testlni – azrt legyenek kedvesek, s maguk is tegyk hozz ehhez a remnyhez azt, amit a kt kezkkel hozz tudnak tenni.
Ksznm szpen mg egyszer, hogy meghvtak ide maguk kz – tulajdonkppen gy volt termszetes –, de meg kell mondanom nknek, hogy ezen a htvgn csupa kiss furcsa helyzetben tallom magam. Ez jszervel taln mr a harmadik olyan egyttlt, ahova az nnep kapcsn vagy jelentõs esemny kapcsn hvtak meg. n igyekeztem is sszelltani, megfogalmazni nhny odaillõnek s az esemnyhez mltnak vlt gondolatot. Itt is fogok majd beszlni, kszltem, hogy gyngykrõl, erdõrõl, szvetsgrõl miegyebekrõl majd fogok beszlni, de olyan esemnyek trtntek az elmlt napokban, hogy kzben rzem – mikzben beszlek –, hogy mindenki valami egszen msra kvncsi, s azt vrja, hogy na, arrl mikor mondok mr valamit. Nos, azt gondoltam, tisztelt Hlgyeim s Uraim, kedves Vendgeim, hogy mielõtt brkit kszntenk s belevgnk igazi s taln lnyegesebb mondanivalmba, elõtte ktelessgszerûen hadd esek t azon, amin t kell esni, s mondjak valamit a helyzetrõl.
A helyzet bizonyos vonsai mindenki elõtt ismeretesek, a kormny s a miniszterelnk megbukott, vlsgban azonban – mindenkit szeretnk emlkeztetni Makovecz Imre elnk r szavaira – vlsgban azonban nem a kormny, hanem Magyarorszg s a magyar gazdasg van. Ez a dolgok lnyege, mindannyiunk htkznapi letnek biztonsgt fenyegeti folyamatosan, immr kt esztendeje veszly. s meggyõzõdsem szerint minden shakespearei kirlygyilkossg s politikaikrimi-rszleten tl a gazdasgi vlsg s annak elõttnk ll, jl lthat kvetkezmnyei adtk azt a nyomaszt s egyre slyosbod terhet, amelynek nyomsa alatt a kormny is s a miniszterelnk is egy pillanatra sszeroskadt. Ilyen helyzetben az orszg vezetõitõl azt vrjk az emberek–fogalmazzunk btran gy: az a np jogos elvrsa–, hogy az orszg vezetõi legyenek õszintk, s egyenes beszddel mondjk meg, trjk fl a gazdasgi vlsg valsgos mlysgt, õszintn s egyenesen vlaszoljanak olyan krdsekre, mint hogy mi a kltsgvets valsgos helyzete, amirõl mindannyian tudjuk, hogy a trvnyben szereplõ 4,6 szzalkos hiny helyett nyilvnvalan jval 5 szzalk fltt lesz, ami nagyon slyos 2005-s esztendõt vett mindannyiunk el. Azt vrja az orszg npe, hogy egyenesen vlaszoljanak olyan krdsekre, mint pldul hogy mi az llamadssg valsgos mrtke, s az a temrdek pnz, amit az elmlt kt esztendõben flvettek, az mgis csak hova tûnt, hogyha az orszg llapotjn egyltaln nem ltszik meg.
Nos, tisztelt Hlgyeim s Uraim, higgadt, nyugodt, felelõssgteljes magatartst vrunk, amelynek alapja csak az egyenes beszd s az õszinte szmvets lehet. Ami pedig bennnket illet, a j tancsot mr hallottuk, egyetlen szban, kettõben, bocsnat: nem bedõlni, mondta Makovecz elnk r. Mindenkit szeretnk arra emlkeztetni, hogy amikor mi nylt kzdelembe bocstkozunk, pldul egy vlasztsi harcba, akkor mi valjban azonban nem harcolunk, mi nem valaki ellen kzdnk, mi akkor is – mikppen a bksebb htkznapokban is – egyfolytban kzssget ptnk. Egy olyan kzssget akarunk pteni, amelynek az a clja, hogy vgl egy teljes nemzeti sszefogst s nemzeti egysget eredmnyezzen. Ezt a munkt kell folytatnunk, akrmi trtnjen is odafnt, a tbbit aztn majd megltjuk.
Nos, eddig a hivatalos helyzetrtkels. A Fidesz Orszgos Elnksge is lsezett, onnan rkeztem nhny perces ksssel, de ht ilyen idõket lnk, hogy mr vasrnap dlelõtt sem lehet nyugta az embernek.
Nos, engedjk meg, hogy azzal kezdjem a hz avatsbl sszegyûjttt gondolataimat, hogy elõszr is ksznetet mondok Makovecz Imrnek, aki ltrehozta azt az alaptvnyt, elvetette azt a magot, amibõl vgl is aztn itt, arats idejn az aratsi nnepsg kinõtt, sszejhettnk, ha õ az alaptvnyt nem hozza ltre, ha nem vllalja teljes erklcsi – most elsõsorban errõl beszlek –, erklcsi slyval a Szvetsg a Nemzetrt Polgri Kr ltrehozatalnak, majd az alaptvny ltrehozatalnak gondolatt, akkor ma nem lehetnnk itt. Msodik helyen, rgtn az õ sarkban Hende Csabnak kell ksznetet mondanom, elsõsorban azrt, mert rajtunk kvl aztn ms nem mond neki ksznetet. Azrt a munkrt, amit elvgzett, ez idig kszneten kvl csak botoztats volt az osztlyrsze, gyhogy Csaba, hls szvvel ksznjk, hogy mikzben kibotoztak munkdrt a sajt prtodbl, ezt a feladatot, amit vllaltl, azt elvgezted. Ksznjk szpen!
No s termszetesen ksznetet szeretnk mondani mindenkinek, aki – lehetõsgeihez kpest – akr csak egyetlen forinttal is megtmogatta ennek a hznak, ennek a tallkozhelynek a ltrejttt. Nem tudom flsorolni az sszes nevet – a falon olvashatk –, arra az egyetlen aprsgra szeretnm ismt s mr sokadszor – remlem, mg nem veszik tõlem zokon – flhvni a figyelmet, hogy az adakozk kztt rzkelhetõen nagyobb arnyban vannak jelen a hlgyek, mint az urak. s ennek a magyarzata nem egyszerûen abban keresendõ, hogy a hlgyek kezelik a kosztpnzt, hanem ennl sokkal tbbrõl van sz, arrl van sz, hogy bizonyos gyekben mg mindig sokkal tbben, lelkesebben, hatrozottabban mozdulnak meg a hlgyek, mint az urak, elg, ha az olimpira gondolnak, ahol most is kt hlgy – mondhatnm: kt csaldanya – tartja a lelket az ottani magyar csapatban, hiszen mind a kt aranyrmnket õk szereztk.
Nos, tisztelt Hlgyeim s Uraim, ksznm teht a polgri krk hlgyeinek, hogy a polgri krk ltrehozatala utn a polgri krk otthonnak, tallkozhelynek megteremtsnek ktelessgt, terht, adomnyt is vllaltk. Szeretnm – br Hende Csaba mr megtette ezt – nhny szban ksznteni azokat is, akiknek a keze munkjt dicsri az plet: minden tervezõt, szakmunkst s segdmunkst szeretnk ksznteni, aki dolgozott itt azrt, hogy ez a hz megszlethessen. Sokszor fogunk majd rjuk gondolni, mikor itt lnk, itt lakunk ebben a hzban.
Nos, tisztelt Hlgyeim s Uraim, tudjk-e nk, hogy egy kzepes gyngyfarm beruhzsi kltsge tbb milli dollr? Tudjk-e nk, hogy t-hat vet kell vrni az elsõ gyngybegyûjtsig, de addig is szmtalan veszly leselkedik a kagylkra: szennyezõds, vrusok, hurriknok, amelyek kzl akr csak egy is vgzetes lehet szmukra. s azt tudjk-e, hogy hogyan tenysztik a gyngyk kirlynõjt, a Pintakra Maximt? A gyngy tenysztshez szksges beltetst fõknt japn mesterek vgzik, ehhez egy msik kagylbl kivgott hmszvetet hromszor hrom millimteres darabokra vgnak, s belehelyezik a kagylba. Amennyiben a beltets sikeres, akkor a kagyl szerves proteinbõl, vzbõl s egyb svnyi anyagokbl ll rteget vlaszt ki, s minl tbb rteg helyezkedik el egymson, annl szebb a gyngy belsõ fnye s annl drgbb a gyngy. Termszetes igazgyngyk, amelyek emberi beavatkozs nlkl jnnek ltre, ma is kpzõdnek a fldn, de csak krlbell minden hszezredik kagylban.
Nos, kedves bartaim, ez a hz, a Polgrok Hznak ltrejtte hasonlt ahhoz a folyamathoz, mely a kagyl esetben elvezet a gyngy keletkezshez. Trtnik valami vratlan. Vratlan, elõre nem lthat zavar. Valami belekerl a szervezetbe, mely ettõl beteg lesz, esetleg elpusztulhat vagy ppen gyngyt, igazgyngyt hoz ltre. Velnk 2002 tavaszn valami olyan trtnt, melyrõl azt gondoltuk, hogy ngy esztendõ kormnyzati munkjbl nem ez kvetkezett. A kudarc utn sebeinket nyalogatva akr szt is szaladhattunk volna, de nem ezt tettk. Egytt maradtunk, jra s jra sszejttnk, meghirdettk a polgri krk mozgalmt, mely mra Eurpa, de Kzp-Eurpa bizonyosan legnagyobb kzleti szervezõdse lett. s elviseltk azokat a rgalmakat is, melyekkel bennnket ezrt illettek. Ha visszaemlkeznek, 2002 mjusban az elsõ Dsz tri sszejvetelnkn dntttnk gy, hogy a millennium vben magra tallt nemzet erejt nem hagyjuk sztporladni, elenyszni, hanem inkbb rszekre osztjuk, hogy tmenthessk a jvõnek. Azrt hoztuk ltre a polgri krket, mert gy gondoltuk, neknk mindenkor elszntan ki kell llnunk a magunk igazrt, nem trõdve azzal, hogy elismers, hla, gyõzelem, veresg vagy kudarc lesz az osztlyrsznk. gy gondoltuk, taln mindannyian gy gondoltuk, hogy egyedl a lelkiismeret parancshoz helyes igazodnunk. Az elmlt kt esztendõben ez az ptkezs, a kzssg ptse szmos szp eredmnyt hozott. A vrosokban, a falvakban megpezsdlt a kzlet, j emberek s j kezdemnyezsek jelentek meg. A polgri krk tagjai szûkebb s tgabb vilgukban sok nemes gyet felkaroltak, kulturlis alkalmakat, kzleti frumokat szerveztek. s mint bizonyra emlkeznek r, szmos jtkonysgi akci is fûzõdik a polgri krkhz.
Emlkezznk arra is, kedves bartaim, hogy a Nemzeti Petci tbb mint egymilli alrsnak sszegyûjtse is lehetetlen lett volna a polgri krk nlkl. s legutbb az eurpai parlamenti vlasztsok alkalmval is megmutatkozott a polgri krk szerepe, slya, alul nem becslhetõ, soha alul nem becslendõ s taln tl sem becslhetõ szerepe az emberek tjkoztatsban s mozgstsban. Ha jl rtem, mindez azt jelenti, hogy Magyarorszgon sokan megrtettk a rgi rmaiak blcsessgt, mely szerint a siker a butk tantmestere, amelyet ha a magyar szjrs szerint tfordtok, akkor valami olyasmit jelent, hogy az ostoba ember csak a sikereibõl akar tanulni, a blcs azonban a veresgeibõl s a kudarcaibl okul. Msknt gy is mondhatjuk, kiss emelkedettebben, hogy akik hisznek a szeretet s sszefogs erejben, azoknak a nehzsgek is javukra vlnak – ahogy ez velnk is trtnt.
Nos, tisztelt Hlgyeim s Uraim, a polgri krk megalaktsa utn emlkezznk arra is, hogy 2003-ban szvetsg ktsre hvtuk fel egymst. A Szvetsg ltrejtt, ennek dokumentumbl szeretnk nhny gondolatot idzni, hogy ebben a hzban is elhangozhassk. „Szvetsgnk erklcsi alapjt az esendõ emberi termszetbõl fakad felismersek s beltsok adjk. Azok a Szvetsg tagjai, akik valljk, hogy ltezik erklcsi rend, amely az emberi akarat felett ll. Azok tagjai a Szvetsgnek, akik valljk, hogy az igazsg megismerhetõ, s a kzleti cselekvs kiindul pontjv tehetõ. Akik valljk, hogy az ember mindenek elõtt llek, rzs, gondolat; az emberi let nem merl ki a fogyasztsban s a mgoly vonz vgyak minl gyorsabb kielgtsben. Valljk, hogy noha mindannyian gyarl s hibkat vtõ lnyek vagyunk, megvan a kpessgnk a javulsra s az erklcsi tkletesedsre. Valljk, hogy az emberellenes XX. szzadi esemnyek erklcsi elbizonytalanodshoz vezetõ vtizedei utn mlhatatlanul szksgnk van a lelki-szellemi megjulsra. s akik valljk, hogy az ember felelõssggel tartozik nmaga, csaldja s nemzete boldogulsrt, hogy aki nem tesz meg mindent nmagrt, csaldjrt, hazjrt, az nem fogja becslni azt sem, amit csaldjtl s hazjtl kap.”
Nos, tisztelt Hlgyeim s Uraim, emlkeztessk teht magunkat arra, hogy a gyngy rtke bizony fgg a mindenkori kereslettõl s knlattl is. Ez mr ltszlag a piac vilgba vezet bennnket. Taln nem tvedek azonban, ha azt mondom, hogy ma, a XXI. szzad elsõ veiben egsz Eurpban – de Magyarorszgon bizonyosan – klnsen nagy kereslet mutatkozik az igazsg s a szabadsg rtkei irnt. Olyan kzleti felelõssgvllals irnt, amely vallja: a kz- s llamletnek a legnagyobb emberi clok elrst, a szeretet, a bkessg, biztonsg, a rend, az igazsg, a szabadsg kiteljesedst kell szolglnia. No, ht errõl szl a mi Szvetsgnk.
A szvetsgkts utn, tisztelt Hlgyeim s Uraim, elrkeztnk a mai naphoz is. Vannak, akik gy tartjk – okos emberek õk –, hogy egy ember akkor vlik igazn felnõtt, ha mr megrt egy knyvet vagy felptett egy hzat. Nos, azt hiszem, egy szervezet letben sincs ez mskppen, s ez igaz a mi klnleges mozgalmunk esetben is. Br val igaz, hogy ms lptkkel mrjk az idõt egy ember s ms lptkkel egy kzssg esetben, hiszen mg az ember gyermek-, illetve ifj- vagy kamaszkora kt vtizedig is eltart, a polgri krk mozgalma a kzelmltban nnepelte ktves szletsnapjt, s azt hiszem, mr felnõtt korba lpett. „Kertsznek kedvesebb az elsõ rgy, mint a kinylt virg, szõlõsgazdnak az j bor tbb rm, mint a pince megnemesedett kincse” – rja Babits Mihly, majd gy folytatja: „s taln kedves lesz neki is mint neknk, visszaidzni az elsõ veket, a nagy harc veit, mikor olyan hõs bizalommal szlltunk a tborba.” Nos, igen, azrt hoztuk ltre a polgri krket, mert rjttnk arra, hogy nem elg tvlati clokat, hossz tv elkpzelseket flvzolnunk, nem elg pontosan tudni, hogy mit szeretnnk, hova szeretnnk eljutni, a clig vezetõ kzblsõ s apr lpseket is meg kell tennnk. Ahogyan Kolping mondta: „Aki mindig csak a tvoli jvõt frkszi, knnyen szem elõl tvesztheti az elõtte ll, az ppen õr bzott feladatokat.” Emlkezznk a csodavrs s a magyar np erõs sszefggsre. A polgri Magyarorszg lma mrpedig csak akkor vlhat valra, ha mindenki elvgzi az õr bzott, a magra vllalt feladatt. Nos mindez, a polgri krk kt ve taln arrl beszl, igazolja azt a rgi lltst, hogy a frontvonalban tlttt vek sokszorosan szmtanak, s ezrt mlt el ilyen gyorsan a polgri krk ifjsga, s flptettk elsõ hzukat.
Nos ht, kedves Bartaim, akrhogyan is, ennek a hznak az tadsval ma a polgri krk mozgalmnak felnõtt rst is nnepeljk, hiszen a hz flptse mellett mindenkit szeretnk arra is emlkeztetni: az elsõ knyvnket is megrtuk, hiszen megjelent a polgri krk elsõ vknyve. Kivteles ez a mai alkalom, hiszen pldtlan nagysgrendû a kezdemnyezs, kzadakozsbl, kizrlagosan kzadakozsbl szerintem mg soha nem jtt ltre ekkora, sikeres beruhzs.
Nos, kedves bartaim, tisztelt Hlgyeim s Uraim, mit jelent az – a vonz szfordulaton tl –, hogy felnõtt a polgri krk mozgalma? Engedjk meg, hogy itt pedig Mrai-vlasszal prblkozzak. Õ gy r: „Van, aki stopperrval a kezben l, minduntalan clok fel rohan, s a msodperceket szmllja. Msok gy lnek, mint egy fa. Nagyon lassan s szvsan, s tudjk, hogy mg sok-sok idejk van, vtizedek. Van bennnk valamilyen mrtk s ntudat lettel s halllal szemben. Kapkodunk, msrl beszlnk, de kzben tudjuk az igazat.” Ezt mondja Mrai.
Nos ht, kedves Bartaim, a magok kikeltek, az egykor kopr terleten egy csodlatos erdõ emelkedett ki a fldbõl, a fk trzsei immr vastagodni kezdenek, vgyûrû vgyûrût lel, a gykerek egyre mlyebbre frjk magukat a fldbe, a lombos gak pedig az g fel nylnak, s kzben a magasban sszekapaszkodnak, s gy vdelmet nyjtanak egymsnak s valamennyink szmra. A polgri krk mozgalma valban leginkbb egy lettel teli erdõhz hasonlt, oltalmaz s otthont ad mindazoknak, akik szorgalmukkal, tenni akarsukkal, a bennnk lakoz jra val hajlamtl vezrelve tudjk, hogy a kzlet nem felettnk, hanem kzttnk van. Minden fa erõs gykrzettel kapaszkodik a fldbe, s egyben igazodsi pont is. Mgsem rtelmezhetõ gy, hogy jobbra vagy balra ll-e, hiszen mindez csak nzõpont krdse. „A perspektva, a valsg egyik alkoteleme – tantja mindannyiunknak Ortega. Egyltaln nem torztja, hanem elrendezi a valsgot.” Majd gy folytatja: „Minden let a vilgegyetemre tekintõ nzõpont. Szigoran vve amit az egyik lt, nem lthatja ms. Minden egyn, szemly, np, kor ptolhatatlan szer az igazsg meghdtshoz. Mskpp fogalmazva: az utpia, a helyhez nem kttt, a sehonnan nem ltott igazsg, nos, az a hamis.”
Azt gondolom teht, tisztelt Hlgyeim s Uraim, hogy a polgri krk mozgalma esetben sincs rtelme a jobb- vagy baloldalisgot feszegetni, ez a besorols a mi vilgunk szempontjbl egsz egyszerûen rtelmt vesztette. Hiszen a munka alap gazdasg, a nemzeti sszetartozsra plõ trsadalom, az irgalmassg, az elesettekrõl val gondoskods vagy az emberi jogok s az emberi mltsg krdse vajon melyik, a jobb- vagy a baloldali filozfihoz ll-e kzel? A polgri krknek, valamint a Parlamentben vitzkedõ Fideszes, keresztnydemokrata s kisgazda kpviselõknek, mindannyiunk kzs szvetsgnek nem azt kell vizsglnia, mielõtt hozzfog valamihez, hogy az vajon jobb- vagy baloldali cselekedet lenne-e, hanem azt, hogy helyes-e vagy helytelen. Ugyanis a mi hitnk szerint, akik a Szvetsghez tartozunk, ltezik a j s a rossz, s ezek nemcsak lteznek, hanem szt is vlaszthatk. Sokan – taln nem fggetlenl a korszellemtõl – gy vlik, hogy ez maradisg, s a dolgok vgtelen leegyszerûstse. E vlekeds mgtt nyilvnvalan egy hamis emberkp hzdik meg, mely tagadja, hogy ltezik tõlnk fggetlen erklcsi mrce, kvetkezskppen tagadja a j elsõbbsgt a rosszal szemben. Azonban ha tudjuk, hogy a mi munknk s kzdelmnk ugyan parnyi, de nem elhanyagolhat rsze a j s a gonosz kzdelmnek, akkor nyugodtabban, nagyobb trelemmel tudjuk fogadni a hnyattatsokat, a megprbltatsokat, s knnyebben tudjuk venni az akadlyokat.
s vgezetl, tisztelt Hlgyeim s Uraim, mg egy krdst szeretnk fltenni. Mikor van ksz egy plet? Mikor mondhatjuk azt, hogy az alapozs slyos munkja, a falazs hetei, a tetõcsols kalapcskoppansai s a megannyi finom, apr mozdulat, ecsetvons utn vgre befejeztk, amit elkezdtnk, felptettk, amit meglmodtunk. Bizonyra nk is reztek mr hasonlt, hogy a nagy vrakozssal teli kltzs utn, miutn az elsõ btorokat s az elsõ dobozokat lelkesen felpakoltuk, kiss tancstalanul s ttovn toppanunk az j pletbe, s btortalanul lelnk a dobozok mell. Taln azrt, mert akkor ez az plet mg csupn egy puszta falak, res terek, csupasz gerendk s hideg padl ltal hatrolt hely. Taln azrt, mert gy rezzk, hogy valami kzzel meg nem foghat, rzkszerveinkkel nem tapasztalhat mg hinyzik belõle. Nevezhetjk ezt a hinyz valamit szellemnek is. Hiszen ptkezni nemcsak tglval, kõvel s malterral kell, hanem lelki rtkekkel, taln elsõsorban szeretettel. s ez a kt ptkezs mindig sszefgg. Nzzk csak meg, akik hit s szeretet nlkl ptenek – csak azrt, hogy magukat mutogassk –, azoknak az pletei hamar az enyszett vlnak. De akiknek kzssgi elszns s meggyõzõds ll ptkezsk mgtt, nos, azok a kzssgek nemcsak jat kpesek pteni, de mg a romba dõlt pleteiket is kpesek megjtani.
Ezrt, kedves bartaim, azt szeretnm mondani nknek, hogy az ptkezs nem fejezõdtt be. nknek kell azt tovbb folytatni, szellemi s lelki tekintetben. nkre vr, polgri krkre, hogy magukkal hozz, ide, ebbe a hzba is azt az elsznst, erõt, akaratot, amely eddig lthatatlan mdon, de mindannyiunk ltal rzett mdon sszefogott bennnket, s amely – remnyeink szerint – ezutn majd lelket lehel ezekbe a falakba is.
Tisztelt Hlgyeim s Uraim, tisztelt Makovecz elnk r, tisztelt polgri krk! A vilg egyik leghresebb drgagyngyt – melyet a XVI. szzadban a panamai blben halsztak s szmos uralkod utn Richard Burtonhz kerlt, aki meggondolatlanul Elisabeth Taylornak ajndkozta, ilyen a szerelem – gy nevezik, La peregrina, a zarndok. n azt kvnom nknek, hogy a Polgrok Hza olyan zarndokokat fogadhasson majd, akik az itt megszerzett tudssal, tapasztalatokkal, szellemileg-lelkileg megerõsdve tovbbmennek, hogy elvigyk msoknak is, amitõl õk maguk taln ppen ebben a hzban lettek jobb emberek. Ebben a remnyben adom t az pletet, s ebben a remnyben ksznm meg mindenkinek a Hz flptst, akinek keze munkjt dicsrte.
Hajr Magyarorszg, hajr magyarok!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
